15 09 2015

Hadd fejtsem ki, számomra mit jelent e két címsorban szereplő szó:

Cukormentesség
Számomra nem csak azt jelenti, hogy cukrot nem eszem, vagy cukros dolgot nem eszem, hanem azt is, hogy visszaszorítottam az édes ízek erősségét az étrendemben. Mézet használok minimális mértékben, de már nem a mindent elnyomó édes ízt hajkurászom, mint mondjuk 10 éve. Számomra nem cukormentesség, ha a cukrot kiváltom ugyanolyan mennyiségű/édességű mézre vagy egyéb mesterséges édesítőre. Nem gondolom egészségesnek a xilit illetve eritrit hegyeket sem.
„Napközis teán” nőttem fel, higgyétek el, nem volt könnyű az első lépések egyikeként „üresen” inni a teát. Azóta már azt gondolom, anno mindegyik teának ugyanolyan volt az íze a bögrémben…Mostanság már igazán kedvelem a jó minőségű teákat, és semmi pénzért nem igazítanám őket egyen ízűre!

Életformaként
Lassan 6 éve léptem a cukormentesség útjára, és azt mondhatom, az egész eddigi út hegyekkel és hullámvölgyekből áll(t). Többnyire azért, mert bár a meggyőződésem, zéró cukrot fogyasztani szilárd, de emberből vagyok én is, és sokszor elbukom.
Először egyszerűen nem fogyasztottam olyat, amiben cukor van (péksüti, fagyi, egyebek), később aztán áttértem a saját készítésű cukormentes sütikre, szaloncukorra, fagyira, bonbonra. Mert én életformaként keresem az utam, nem pedig egy ideig-óráig tartandó diétáról blogolok. Egy darabig szinte bármiről le lehet mondani. Viszont ha életformaként szeretnék cukormentesen enni, akkor hosszú távon gondolkodom. A 6 év hullámvölgyei alatt bizony lecsúszott egy-egy zacskó keksz, bolti csoki. Ha viszont visszatekintek e 6 évre, és „átlagot vonok”, akkor egyértelműen büszke lehetek magamra. A cukorfogyasztásomat mondjuk úgy 100%-ról kb 3%-ra csökkentettem! E tapasztalattal a hátam mögött már nem elvárásom, h zéró cukrot eszem, hanem csak a törekvésem, amiért minden tőlem telhetőt megteszek. 🙂

Amikor elbuktam… Kürtőskalács tej-, tojás- és cukormentesen