Mentes Angi

…anya, a citrom is édes…

Cukrosat vigyek-e a vendégségbe?

cukrosat vittem vendegsegbeA blogon írtam már róla, hogy mennyi kérdést vet fel nekem a cukormentesség témájában a vendégség. Ha mi megyünk, vagy hozzánk jönnek vendégek, egyaránt sokat töprengek azon, mit tegyek/vigyek az asztalra?
Korábban azt gondoltam, ha hozzánk jön valaki, egye csak azt, amit mi is szívesen fogyasztunk. Idővel azért rájöttünk, hogy a a vendégek kedvéért kell tartanunk otthon porcukrot, hogy az „alulédesített” süteményeket saját ízlése szerint esetleg megszórja a vendég porcukorral. Volt is már rá példa, hogy kellett, de ez nekem is belefér, és a vendég is boldogan falatozott 🙂 A kávéba nálunk nádcukrot tudnak tenni a vendégeink.
Az érdekesebb kérdés az, hogy mit viszünk mi ajándékba? Többször csináltam azt, hogy nagy szeretettel elkészítettem egy olyan sütit, amit mi is szívesen fogyasztunk, és azt vittük el. Ilyenkor többnyire azt tapasztaltam, hogy a mi alulédesített sütink bizony a közízlés szerinti édességek között nem volt túl népszerű… 🙁 (Reform ízekhez szokott vendégek imádni szokták!) Fájt is ilyenkor a szívem, de azért még megpróbáltam párszor ezt az utat, hogy rájöjjek, valóban nem működik 😉 Vagy inkább nem boldogít.
Így esett meg az, hogy a minap a vendégségbe egy általában közkedvelt, cukros kekszet vittünk. Legalább tej nem volt benne – vigasztaltam magam. A vendéglátóink pedig örömmel fogadták.
A cukormentesség életforma. Út, amin járok, és változom közben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .