12 11 2014

Évekkel ezelőtt letettem a voksomat a cukormentesség mellé. Egy idő után rájöttem arra is, hogy sokkal könnyebb zéró cukrot enni, mint keveset. Ha ugyanis eszem cukrosat, a szervezetem emlékszik, és követeli a folytatást.

Idővel az lett inkább a kérdés, hogyan lehet cukormentesen élni. Vagyis nem egyfajta diétát folytatni, nem eszem ezt vagy azt egy ideig, hanem életformaként hogyan valósítható meg a cukormentesség.
Sok éve, amikor fogyni próbáltam, jöttem rá arra, hogy én nem tudok lemondani valamiről. Ha pl. elhatároztam, hogy nem eszem zsírosat, csak azt akartam enni. Ha nem akartam csokit enni, akkor csak azt kívántam. Igazi önismereti lépcső volt az, amikor rájöttem arra, ha mindent megehetek, (elvileg) és mégsem teszem, azzal edzem az akaratomat. Ki is az úr a háznál, én vagy a testem kívánságai diktálnak?

Tini voltam, amikor egy évig nem fogyasztottam csokit. Megehettem volna, de az akaratom edzése céljából inkább tovább adtam. Ezek az apró sikerek magam felett egész komoly önbizalmat tudtak építeni. ÉN döntök. Nem a testem igényei.
A testi cukorfüggés, vagyis a cukorsokk egy dolog, a lelki függés, vagyis hogy kellemes élményt idéz fel bennem a bonbon/csoki, stb fogyasztása, a túrórudolf a gyerekkorom, stb, az egy sokkal komolyabb rétege a függésnek. A lelki függésre nekem a helyettesítés vált be. A lelki függés vizsgálatakor jöhetnek elő a következő kérdések: miért is eszem azt a fincsiséget, miért azzal akarom vigasztalni magam? Egyáltalán miért evéssel? Miért pótcselekvés az evés? Messzire vezetnek ezek a kérdések…

A cukormentességem első éveiben bizony szaloncukor nélkül telt a karácsony, és nem ettünk fagyit nyáron, Később viszont az s.k. szaloncukor és s.k. fagyi jött be. Rájöttem ugyanis, hogy lemondani csak egy darabig tudok. Elértem arra a pontra, amikor feltettem magamnak a kérdést, akkor most ezt így bírnám-e egész életemben? Hmmm, nem tudtam ezt elképzelni. Fontosak az elvek, de ha az elveim oltárán keresztre feszítem magam, akkor szerintem valamit nem jól csinálok Azóta a mentes nassok itthon készülnek, és örömmel faljuk a családdal

Cukor a leveskockában (2.) Olívakrém